eXTReMe Tracker
IKU  WORLD  MAGAZIN
      

 

  iku magazin facebook oldala iku magazin twitter oldala

 

 

   

 

    KULTIKUS

ÁTALAKULÁS ELGONDOLKODTATÓ BECSÜLET

BARÁTSÁG

 

Szalézi Sz. Ferenc

A szeretet minden neme között legveszélyesebb a barátság. Minden más szeretet ugyanis viszonzás nélkül megállhat, a barátság azonban lényegileg két személy kölcsönös vonzalmában áll, ami mellett szinte lehetetlen, hogy a jó s a rossz tulajdonságok át ne háruljanak egyik személyről a másikra. 
A barátság ugyanis kölcsönös szeretet. De még a kölcsönösség sem elegendő, hanem akik egymást szeretik, egymás iránt való hajlandóságukat is kell ismerniük. Ami, ha nincs meg, egymást szerethetik ugyan, de barátság köztük nem lehet. A testi ösztönök kielégítése, s az érzéki élvezetek közössége annyira állatias vonás, hogy azon igazi barátság nem épülhet fel, s ha a házasélet csak annyiból állna, akkor nem volna barátságnak mondható. Mivel azonban a házasság az életnek s javaknak, a hajlandóságoknak, s kölcsönös segítségnek teljes közössége, az azon kívül a törhetetlen hűségnek a pecsétje van rajta, méltán mondhatjuk szent és igaz barátságnak. Érzési élvezetnek itt azt nevezem, mely közvetlenül és kiválóan a külső érzékekén alapul... /Filótea, 246-8./  


A helytelen és tisztátalan barátságról:
Lelked ellenségével sohase köss békét, ne mondd: meghallgatom, de szavára nem hajlok, fülembe beszélhet, de szívemet elzárom előle. A szív és fül nagyon közel vannak egymáshoz. S amiképp nem lehet feltartóztatni a folyót mely a hegyről rohan lefelé, éppoly nehéz meggátolni, hogy a méreg, mely a fülbe hatolt, el ne jusson a szívbe.

A barátság bizonyos belső közösség nélkül el sem gondolható. Ez a közösség azt eredményezi, hogy a barátok kölcsönösen feltárják egymás között titkaikat s érzelmeik és hajlandóságaik kicserélődnek egymással. Ez főleg akkor történik meg, ha a barátságnak nagyrabecsülés az alapja. Nazianzi Sz. Gergely szerint Szent Vazult néhány barátja annyira tisztelte, hogy még testi és külső fogyatkozását is utánozták: pl. lassú beszédét, járását, szakállának alakját. Sokszor láthatjuk, hogy férfiak, nők, jó barátok egymásnak, a gyermekek szüleiknek modortalanságát sajátítják el bizonyos öntudatlan utánzási ösztönből, melyet a tisztelet és vonzalom kelt bennük. Barátunk tökéletlenségét el kell viselnünk szeretettel, azokat azonban hízelgéssel táplálnunk, vagy magunkévá tennünk nem szabad. Véss szívedbe végül két mondatot: "Ki az Istent féli, hasonlóképpen jó barátságra is tesz szert." (Bírák, 6,17), a másik Szent Jakab mondása: "E világ barátsága ellensége az Istenek." (Jakab, 4,4.) /Filótea:261, R65-S./  

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 

Kutyabarátság

Egy nagy falusi udvaron két kutya sütkérezett a télutói napsütésben. Tele volt a hasuk, munkájuk semmi. Beszélgetni kezdtek egymással: - Semmi sem szebb a meghitt barátságnál, az őszinte szív szereteténél! Milyen jó egyetértésben élni! - áradozott Bundás. - És milyen szép segíteni egymást, sőt ha kell életünket is áldozni barátunkért. Vagy legalább felvidítani. Ha mi egyszer baráti szövetséget kötnénk, biztosítalak: életünk álomszép lenne. - Igazad van - hagyta jóvá Sajó. - Íme mi egy udvarban élünk, de nincs nap, hogy ne veszekednénk. Mindenünk megvan, hely is van bőven mindkettőnk számára, még sincs békesség köztünk, mint ahogy az emberek között sincs. - Itt a mancsom, kössünk örök barátságot és bizonyítsuk be mindenkinek, hogy lehetséges egyetértésben is élni. - Jól van, Sajó. Legyen távol tőlünk az irigység, a gyűlölet, a rosszakarat, a veszekedés! A két kutya meghatottan borult egymás nyakába, amikor a gazdasszony jókora csontot dobott ki az ablakon. Bundás és Sajó azonnal megfeledkeztek az örök barátságról, s a csontra vetették magukat. Csak úgy szikrázott a düh, a gyűlölet a szemükből. Morogtak, marták egymást. S mindezt egy csont miatt! Hányszor történik hasonló dolog az emberek között is!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                 

Ha egy nap...

Ha egy nap úgy érzed, sírnod kell...Hívj engem. Nem ígérem, hogy meg foglak nevettetni... De sírhatok Veled.

Ha egy nap el akarsz futni...Ne félj engem hívni. Nem ígérem, hogy megkérlek, állj meg...De futhatok Veled.

Ha egy nap senkit sem akarsz hallani...Hívj engem. Ígérem, Veled leszek. És ígérem, nagyon csendben.

De, ha egy nap hívsz...És nincs válasz...
Gyere gyorsan, látogass meg. Lehet, nekem van Rád szükségem.

                ÉRTELMES VILÁG                    IKU MAGAZIN